Maros túra – Hát nem 1 idegbeteg folyó!

Maros túra, 2007.02.10-11., Fehér Tamás túrabeszámolója:

 A kitartóbbak még buliztak, mikor mi már Pest felé suhantunk. Felvettük a Balázst és a Csanádot, koccintottunk és irány Szeged,- Makó, – Nagylak, – 1 falu. A beszállóhelyen egy lebombázott híd pillérei ágaskodtak a magasba.

A part, mint mindenütt az alacsony vízállás miatt, itt is meredeken ölelte körül a Marost. Hamar rádöbbentünk, hogy a lapátoknak komoly szerepe lesz ezen a hétvégén. Evezés nélkül egy hét alatt sem értük volna e Szegedet. Az első kb. 10-12 km-t határvízen tettük meg. Kerestük is a Román határőröket, de nem láttunk senkit. Óvatosságból azért ezen a szakaszon nem szálltunk partra. A helyenként 150 m -re szétterülő folyón rendszeresen elérte a lapát a meder alját. Az ártéri fák gyökerei méterekkel a fejünk felett várták az áradást. A Csongi (gépház)& Balázs (kapitány) páros jól bekezdett az elején.

Csongi a maga vézna testalkatával, kb. 195-höz 100 pár kiló párosul, tolta a Krepát rendesen. Az Ati meg Én csak a hátukat láttuk. Egy pihenőnél aztán könyörtelenül hozzákötöttük magunkat a bajnokok kenujához. A kellemes délutánt követően megfelelő éjszakai szállás keresésébe kezdtünk. A meredek parton nem is volt ez olyan 1xű. Egy kis holtág mögött végül letáboroztunk. A Csongi máris nekilátott a vacsinak. 2,5 kiló !!! húsból pöri, négyünknek!

A tüzet pillanatok alatt beizzította a Balázs. Mire beesteledett már rotyogott a bográcsban a cucc. Az Ati időközben sajnos belázasodott, minek okán a tűz melegénél szunyókált. Kisvártatva megérkezett a teljes sötétség és a beharangozott eső is. Az étvágyunk azért nem mosta el, s bár az Ati időközben kidőlt, mi nekiláttunk a vörösborral fűszerezett husinak. Jól bezabáltunk! Talán 8 óra lehetett mire minden sörünk elfogyott. Reggel mindent elborító ködre ébredtünk pálinkába áztatva. Az Ati sajnos továbbra sem volt jól, egész éjjel köhögött, meg ilyenek. Mi ennek ellenére jól aludtunk. A köd lassan emelkedni kezdett, mi meg nekivágtunk.

A folyó itt már inkább csak csordogált. Az Ati Roziját a Krepa vontatta úgy félútig. Egy kitűnő tisztáshoz érve megreggeliztünk, meg pihegtünk 1 kicsit. Szeged előtt nem sokkal sajna zuhogni kezdett az eső, valószínűleg ezért nem vonult ki zászlókkal, síppal,-dobbal,-nádi hegedűvel a város apraja-nagyja fogadásunkra. Hát így jártunk! Talán legközelebb…

T.Boy

Balázs képei

 maros_balazs_01 maros_balazs_02 maros_balazs_03 maros_balazs_04 maros_balazs_05 maros_balazs_06 maros_balazs_07 maros_balazs_08 maros_balazs_09 maros_balazs_10 maros_balazs_11 maros_balazs_12 maros_balazs_13 maros_balazs_14 maros_balazs_15 maros_balazs_16 maros_balazs_17Csanád képei

maros_csongor_01 maros_csongor_02 maros_csongor_03 maros_csongor_04 maros_csongor_05 maros_csongor_06 maros_csongor_07 maros_csongor_08 maros_csongor_09 maros_csongor_10 maros_csongor_11 maros_csongor_12Vidra képei

MINOLTA DIGITAL CAMERA MINOLTA DIGITAL CAMERA MINOLTA DIGITAL CAMERA MINOLTA DIGITAL CAMERA MINOLTA DIGITAL CAMERA MINOLTA DIGITAL CAMERA MINOLTA DIGITAL CAMERA MINOLTA DIGITAL CAMERA MINOLTA DIGITAL CAMERA MINOLTA DIGITAL CAMERA MINOLTA DIGITAL CAMERA MINOLTA DIGITAL CAMERA MINOLTA DIGITAL CAMERA MINOLTA DIGITAL CAMERA MINOLTA DIGITAL CAMERA MINOLTA DIGITAL CAMERA MINOLTA DIGITAL CAMERA MINOLTA DIGITAL CAMERA

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .