Mesterséges akadályok és veszélyeik a folyón

Mesterséges akadálynak minősül minden olyan tárgy a folyóban, folyóparton, ami a folyó eredeti, természetes környezetében nem lenne ott. De mesterséges akadály lehet az is, ha valami nincs ott a folyóban, aminek eredetileg ott lenne a helye. Ezek a mesterséges akadályok a túránkat befolyásolják, az esetek döntő többségében a vízitúrázók életét ezek az akadályok megkeserítik, bizonyos esetekben a túrázást veszélyessé, akár életveszélyessé tehetik. Ezért is fontos, hogy minden kajakos és kenus tisztában legyen a folyókon előforduló műtárgyakkal és azok veszélyeivel.

A folyó folyamatos építő-romboló munkája a hajózási útvonalakat feltölti, megváltoztatja. Emiatt fontos a (nagyobb) hajósoknak a meder folyamatos tisztítása és annak megakadályozása, hogy a folyó a medrét máshova helyezhesse.

A google műholdképén jól láthatóak a medermódosulások(Mura folyó, Magyarország, Tótszerdahely)

A Google műholdképén jól láthatóak a medermódosulások (Mura folyó, Magyarország, Tótszerdahely)

Az árvizek lakott vagy mezőgazdasági területeket veszélyeztethetnek. Az árvízvédelmi töltések hiánya hatalmas katasztrófákat okozott a magyar és a világtörténelemben is.

Az árvíz erejét jól mutatja, hogy a magyarlaki erőmű (Rába folyó) a párnapos magas víz után

Az árvíz erejét jól mutatja, hogy az akkor újonnan épült magyarlaki erőmű (Rába folyó) a párnapos magas víz után hogy néz ki

A folyók hatalmas erejét megzabolázó és hasznosító gátakat, erőműveket építenek a folyókba. Ezek az energia-átalakító és fékező szerepük mellett az öntözéshez, állandó vízmélység biztosításához is hozzájárulnak.

Mindenképpen fontos már a legelején kihangsúlyozni, hogy a mesterséges akadályok sokkal veszélyesebbek a természetes folyami akadályoknál. A mesterséges akadályok kiszámíthatatlanok, nem találjuk meg bennük azt a szabályszerűséget, ami a természetes akadályoknál jelen van, így itt nem tudható pontosan, hogy a víz hogyan viselkedik, mi van a vízben, milyen veszélyek leselkednek ránk.

A mesterséges akadályok kiszámíthatatlanok, bár bizonyos esetekben még élményt is okozhat például egy gát vagy egy hajócsúszda, mégis mindig legyünk nagyon óvatosak, ha mesterséges akadályok mellett evezünk. Mesterséges akadályok mellett a fürdés sem javasolt, hacsak valaki nem szándékozik magát egy ottfelejtett vascsőre vagy betonvasra felnyársalni.

A kép egy gát melletti átemelés után, a beszállónál készült

A kép egy gát melletti átemelés után, a beszállónál készült

A gépek miatt egy mesterséges akadály környéke percek alatt megváltozhat, ellentétben egy természetes környezettel, ahol azért nagy árvíznek, földcsuszamlásnak kell lennie ahhoz, hogy nagy változás legyen. Emiatt a mesterséges akadályok akkor is figyelmet érdemelnek, ha a helyet ismerjük! Vegyük figyelembe azt is, hogy a különböző vízállásoknál a hely veszélyessége is nagyot változhat. Kis víznél előkerülhetnek addig mélyebben lévő hajógyilkos tereptárgyak, nagy víznél egy máskor említésre se méltó minigát alatt is lehet halálos vízhenger. Mesterséges akadályoknál túlzott elővigyázatosság nem létezik.

Egy halálos vízhenger nagyvíznél

Egy halálos vízhenger nagyvíznél (Rába folyó, Magyarlak)

Ugyanaz a gát kisvíznél más szemszögből

Ugyanaz a gát kisvíznél más szemszögből

Hajócsúszda

A hajócsúszdák mindig gátaknál találhatóak. A csúszdák célja az, hogy legyen egy szabad nyílás, ahol a gáthoz érkező dolgok, a csúszdán lefolyó vízzel szabadon továbbhaladhatnak. A csúszda segítségével szabadon továbbengedhető a hordalékfa, így az nem fog hatalmas fakupacot építeni, veszélyeztetve a gát épségét. Régebben a fatörzseket is gyakran úsztatták a folyón, így azok is ezen csúszdák (átereszek) segítségével haladhattak tovább. Ezeket a csúszdákat használhatják az evezősök is, így nem kell átemelniük.

Vannak olyan csúszdák, amik kifejezetten a kajakosok-kenusok részére épültek. Az evezősöknek épült csúszdák kialakítása olyan (fésűs), hogy a hajót igyekszik a csúszda közepe felé terelni, így a felgyorsult vízben, lecsúszás közben se kell félni a felborulástól. A csúszdák végén gyakran találkozhatunk nagyobb hullámmal ahol a lefolyó víz találkozik a lassabb vízzel, ami a kevésbé tapasztaltakat meglepheti.

A csúszda végén számítani kell egy nagyobb fröccsre

A csúszda végén számítani kell egy nagyobb fröccsre

Mivel soha nem lehetünk biztosak abban, hogy a gát alatt mi van a vízben, ilyen helyeken próbáljuk meg elkerülni a borulást, ám ha mégis megtörtént, akkor a lefelé irányuló hirtelen láb- és karmozgásokat kerülve ússzunk, nehogy egy éles kő, betondarab vagy kiálló vas sérülést okozzon. Kerüljük lábbal a taposó mozdulatokat, nehogy a lábunk beszoruljon a kövek közé. Megoldás lehet az is, hogy a gyors sodrású résznél passzív vadvízi úszás testtartásban lesodortatjuk magunkat addig, ahol már magunk is ki tudunk úszni. Passzív úszás: felfekszel a vízre, láb elöl.

A csúszdák egy részének a kialakítása lehetővé teszi azt is, hogy kötélzet segítségével a hajót a csúszda mellett sétálva is lekísérhetjük.

A Moldván a téli túrán mi is inkább köteleztünk

Ezen a téli túrán mi is inkább köteleztünk. Moldva folyó, kb. -5 fok.

Bizonyos folyókon a fából készült hajócsúszdák állagmegóvás miatt csak nyáron vannak a vízben. Meglepetést okozhat, ha olyan csúszdán akarunk leevezni, ami nincs a helyén.

Télen ez a csúszda se volt a helyén, de nem is hiányzott

Télen ez a csúszda se volt a helyén, de nem is hiányzott

Sajnos Magyarországon az ilyen hajócsúszdák ritkák. Azt is lehetne mondani, hogy a hajócsúszda lenne a megoldás arra, hogy kulturált módon oldjuk meg azt, hogy gát is legyen a kisebb folyókon, de a túrázók is átemelés nélkül haladhassanak tovább a folyón. Jelenleg több olyan gát is található a magyar folyókon, ahol az átemelés is életveszélyes.

Hallépcső

A hallépcsők feladata az, hogy a folyóban élő halak a gátaknál fel tudjanak úszni a folyón, és így a gát feletti élőhelyeket is meg tudják közelíteni. Mint a műtárgy neve is mutatja, ezek a halak számára készültek, nem pedig az evezősöknek.

A képen éppen egy halacska úszik

A képen éppen egy halacska úszik lefelé a hallépcsőn

Általában túl kicsik, így evezni nem lehet rajtuk, és veszélyesek is, mivel a kicsi szintkülönbségű, a víz pihentetése miatt kanyargós, lépcsőszerű építményben a fahordalék nagyon könnyen elakad, és a nagy víznyomás miatt a falak be is szakadhatnak, halálos szifonokat okozva a hallépcsőn. Sajnos bizonyos vízállásoknál a hallépcső nehezen különböztethető meg a csúszdáktól, mivel nagy víznél a víz szabadon átfolyik felette. Emiatt is fontos, hogy a műtárgyakat különösen nagy víznél fokozott figyelemmel kezeljük.

A Hinterwildalpenbach patakon található bal part melletti hallépcsőt csak előzetes parti felderítéssel látod

A Hinterwildalpenbach patakon található bal part melletti hallépcsőt csak előzetes parti felderítéssel látod.

Drótkötelek, kötelek, horgászzsinórok

Drótkötelekkel elsősorban olyankor találkozunk, amikor valami miatt a nagyobb hajókat a parthoz rögzítik. Ez lehet a kikötés miatt, de lehet akár kavicskitermelés miatt is. A köteleskompok drótköteléről sem szabad megfeledkezni, ennek a segítségével halad az egyik partról a másikra a komp. A drótkötelek veszélyessége abban rejlik, hogy a drótkötél nem csak a horizontális, hanem a vertikális elhelyezkedését is változtatja elsősorban attól függően, hogy a hajó hogyan mozog. Amennyiben a körülmények miatt előfordulhat drótkötél a vízben, akkor abban az esetben is számítsunk rá, ha nem látjuk.

Látod a drótkötelet? Vízről se sokkal könnyebb észrevenni. (Köteleskomp a szlovén Murán)

Látod a drótkötelet? Vízről se sokkal könnyebb észrevenni. Köteleskomp a szlovén Murán.

Drótkötelet semmi esetre se fogjunk meg, mivel a komoly hámsérülés mellett fertőzést is kaphatunk. A drótköteleket kerüljük ki. Ne felejtsük el, hogy a vízállás megváltozás esetén a drótkötelek és a víz közti távolság is változhat. Egy olyan drótkötélben is elakadhatunk, ami alatt máskor bőven elfértünk.

Előfordul, hogy a kötelet, ami a folyón veszélyt jelent számunkra éppen a vízitúrázók vitték oda.

A kötelek is veszélyesek, mert az úszóra, hajóra tekeredve meggátolja annak szabad mozgását. Sajnos előfordul az is, hogy a dobókötél úgy beakad mentés közben, hogy nem lehet kiszedni, nagyon veszélyes csapdát okozva. Nem véletlenül mondják rá, hogy a szükséges rossz.

Síkvízen, a vízi csomagszállítós túrákon a turisták gyakran kötik bele a csomagjukat a hajóba mindenféle össze-vissza-kötözött, csomózott, oldhatatlan madzagokkal, kötelekkel. Borulás esetén, szerencsétlen helyzetben sajnos talán a saját csomózása miatt történhet tragédia. Kétszer gondoljuk meg, hogy mit kötözünk, és hogyan kötözzük bele a hajókba! A testre való kötözés pedig tilos! Jegyezzük meg, hogy csak az idióták kötik magukat a hajóhoz, evezőhöz! Kivétel: a nagy felületű síkvizek, szeles, borulásveszélyes időben. Akkor is könnyen oldhatóan.

A horgászok és az evezősök közti ellentét ősidők óta létezik. Kulturált, türelmes viselkedéssel minden nézeteltérést meg lehetne előzni, de ez más téma. Egyik se jobb a másiknál szerintem. Önhibájukon kívül bent szakadt horgászzsinórok (természetesen horoggal) az evezősök számára a láthatatlansága miatt különösen kellemetlen helyzeteket okozhatnak. Horogbeakadás esetén ne a kiszakítással, hanem inkább azzal próbálkozzunk, hogy a damil levágása után húzzuk át a horgot. Fájni fog. Halaknak is fáj, mégse panaszkodnak.

Erőmű

Az erőművek azért készülnek, hogy a folyók erejét felhasználva áramot állítsanak elő. Az erőműveknél szinte mindig van egy gát, ami felduzzasztja a vizet. Van turbina, amit forgat a víz. Néha nem közvetlenül a gátnál van maga az erőmű, hanem gyakran van egy kis csatorna, amiben megy a több víz (ezen az ipari ágon gyakran nem lehet hajózni), a régi mederben ilyenkor kevés (kevesebb) a víz. Amennyiben az evezéshez szükséges minimális vízmennyiség megvan a régi ágban is, akkor inkább ott érdemes evezni, mert az sokkal szebb. Ami az erőműveknél igazán veszélyes lehet, az az a hely, ahol a víz az ipari csatornába áramlik, vagy ahol a víz a turbinákhoz jut. Ezeknek nagyon erős szívó hatásuk lehet, soha ne közelítsük meg ezeket a helyeket.

Az erőműveknek köszönhetően csodálatos túraútvonalakat tettek és tesznek tönkre mind a mai napig hazánkban és a más országokban is.

Mini erőmű. Itt bizony csak kerítésmászás után lehet továbbhaladni.

Mini erőmű. Itt bizony csak kerítésmászás után tudtunk tovább haladni.

Hajó

Túráink közben találkozhatunk más vízitúrázókkal. Úgy gondolom, hogy az általánosan elfogadott kulturált együttélés szabályait betartva őket nem fogjuk akadályként megélni. Amiről a hajó címszó alatt beszélnünk kell, az a nálunk nagyobb hajókkal való találkozás. Alapszabály, hogy nekünk kisebbnek kell kitérnünk előlük. A nagyobb hajók nem tudnak hirtelen manőverezni, és abban se lehetünk biztosak, hogy ők minket észrevettek és ki fognak kerülni. Amennyiben hajózási útvonalakat keresztezünk legyünk különösen figyelmesek. Az adott országban érvényes szabályokat be kell tartanunk, Magyarországon a Hajózási Szabályzat a mértékadó. A szabályok nem ismerete nem mentesít a felelősség alól. Ennek a dokumentumnak nem célja a Hajózási Szabályzat ismertetése, az evezősöknek legalább a rájuk vonatkozó részekkel tisztában kell(ene) lenniük. Jó lenne, néhány  motorcsónakosnak és jetski tulajdonosnak is átolvasni a megfelelő fejezeteket.

Nemcsak tiltott, hanem nagyon veszélyes is a nagyobb hajók mögött a szívóhatást kihasználva haladni a folyón. Soha ne evezzünk át, még álló állapotú uszályok között se! A kajakos – nagyhajó találkozásból a kajakos soha nem kerülhet ki győztesként.

A hajók hullámokat is okoznak. A hullámok V alakban indulnak a hajók mögé. A legnagyobb hullámokat a mély, széles, lassú folyású folyókon tapasztalhatjuk. A hajók által okozott hullámzásra – amennyiben szükséges – forduljunk rá merőlegesen, így tudjuk a legstabilabban átvészelni. Mivel a partról (meredekről jobban) visszaverődnek a hullámok, és ezek összeütköznek a frissen érkezőkkel, így a hajók mögött teljesen rendszertelen hullámokkal is találkozhatunk. Bár ez már nem a vízen okoz gondot, de mindenképpen figyeljünk rá, hogy kikötésnél a hajókat biztos helyre húzzuk ki, mert a hullámzás elmerítheti, összetörheti, vagy elsodorhatja a hajónkat.

Híd

A hidak célja az, hogy az egyik partról a másik partra szárazon is át lehessen jutni. A folyó jellegétől, méretétől, illetve az átjutás mikéntjétől függően sokféle híddal találkozhatunk.

A hidak az evezősök számára, mert nagyon jó tájékozódási pont. Pontosan emiatt és a megközelíthetősége miatt vannak a beszállók és kiszállók leggyakrabban hidaknál.

Fatörzs, palló-híd

 A legegyszerűbb híd az, amikor a folyó fölé döntenek egy fatörzset. Szintén nagyon egyszerű megoldás az is, amikor a folyó fölé tesznek egy palló, aminek a két vége a folyó két partján nyugszik.

Pallóhíd a Gyöngyösön

Pallóhíd a Gyöngyösön

Ezek alatt nagyon gyakran még alacsony vízállásnál sem lehet kajakkal, kenuval áthaladni. Nagyvíznél ezek a hidak nem mindig láthatóak, esetenként a víz el is sodorhatja. Az alacsony építésű hidak alatt legyünk óvatosak a bujkálással, mert beszorulás esetén bajba kerülhetünk.

Alacsony híd Szombathely belvárosában

Alacsony híd Szombathely belvárosában

Függőhíd

A függőhíd a két szembelévő parthoz van rögzítve drótkötelekkel. Leggyakrabban a két alsó drótkötél közé készítik el fából azt a híd azon részét, amin járunk, a két felső drótkötélből pedig a korlát készül. A függőhíd közepe alacsonyabbra belóg, így alatta történő áthaladásnál erre figyelnünk kell. A hídon történő áthaladásnál pedig az esetleges drótkötél leválásokra, szél esetén a mozgásra kell figyelni.

Függőhíd a Soca felett

Függőhíd a Soca felett

Közúti hidak

A nagyobb méretű hidaknál a mi szempontunkból fontos az, hogy a hídnak van-e hídlába a folyóban. Amennyiben a folyóban nincs lába, akkor a meder-átalakításoktól eltekintve különösebben minket nem is érint.

Ha a hídnak van lába a vízben, akkor figyelnünk kell a hídlábban elakadt, feltorlódott hordalékfa torlaszokra, amik életveszélyes szűrőket hozhatnak létre.

Feltorlódott fahordalék a hídláb előtt

Feltorlódott fahordalék a hídláb előtt

Ha a folyó folyási iránya nem párhuzamos a hídlábbal, akkor legyünk nagyon óvatosak, nehogy a sodrás rátolja a hajónkat a hídlábra.

Szintén veszélyes lehet az is, hogy a híd építése, átalakítása után nem lehetünk biztosak abban, hogy a meder alja tiszta. Egy láthatatlan, kiálló betonvas nemcsak meglékelheti, felszakíthatja hajónkat, hanem borulás esetén halált is okozhat. A hídlábak mögött lévő limány is csalóka lehet, mivel az építés után a meder alja ritkán egyezik meg azzal, mint amit a folyó mondjuk egy nagy, vízben álló szikla után építene. Szélsőséges esetekben, nagyobb hídlábak mögött még akkora örvény is lehet, ami veszélyes lehet a borulók számára.

Pontonhidak

A pontonhidak mérettől függően különböző méretű járművek áthaladását teszik lehetővé a folyón. Pontonhidaknál a folyásiránnyal szemben, egymás mellett álló hajókat rögzítik egymáshoz és a mederhez, illetve a két szélsőt a parthoz. Néha pontonhidaknál csak átemelés után tudjuk folytatni a túránkat.

Ha a hidakon jelölik a kötelező áthaladási irányt, akkor azt be kell tartani.

Kanyarlevágás

A folyókon a kanyarokat esetenként kiegyenesíthetik, szigetvilág esetén a kisebb ágakat lezárhatják. Így árvíz esetén a víz könnyebben levonul, a hajózási útvonalak egyszerűsödnek, rövidülnek. Ezek a kanyarlevágások természetesen nekünk vízitúrázóknak nem tetszenek, mert sokszor ezzel a legszebb, legizgalmasabb folyószakaszokat teszik tönkre. A kanyarlevágások után holtágak maradnak a régi kanyar helyén. Általában a régi kanyar alsó felét nem torlaszolják el, így a vízutánpótlás biztosítva lesz. Ha mindkét ága teljesen lezárul, akkor csak nagyvíznél kaphat a holtág vizet, esetenként akkor sem, ilyenkor ki is száradhat. Az így keletkezett holtágak csak a nevükben halottak, mert bár az élőhely megváltozásával az élővilág is megváltozik, sokszor ezekben a holtágakban igazi vadregényes túraútvonalakat evezhetünk. Bizonyos holtág-rendszerekben kellő helyismeret nélkül akár el is lehet tévedni.

A kanyarlevágásoknál legyünk óvatosak, mert a torlaszolásoknál kő, vas, beton, elakadt fahordalék lehet a vízben.

Árvíz esetén a többméteres szintkülönbség miatt a lezárások gátként viselkednek azok veszélyeivel együtt.

Kavicskitermelés, mederkotrás

Kavicskitermelés és a jellegében ehhez hasonló medermélyítő munkák veszélyesek lehetnek a figyelmetlen vízitúrázó számára. Jusson eszünkbe, hogy a gépkezelő nem biztosan vett észre minket. Olyan helyeken, ahol a partról nehéz a folyót megközelíteni esetenként a kavicskitermelés úgy is történhet, hogy a markoló a saját útját a folyóból kitermelt kavicsból építi. Ezt az utat pedig visszafelé felszedi. Kerüljük messziről a gépeket!

Kavicskitermelés a Murán

Kavicskitermelés a Murán

A kavicskitermelés helyszínén teljesen kiszámíthatatlan hullámokkal találkozunk a mederegyenetlenségek miatt addig, amíg a folyó el nem igazítja. Ezeken a helyeken a meredeken felpakolt kavicsfal hirtelen leszakadhat felborítva vagy betemetve az evezőst, ne menjünk közel a meredekre épített partokhoz.

Az akadályoztatás mellett meg kell említenünk a túlzott kavicskitermelés súlyos környezetkárosító hatásait is.

Keresztgát

A folyásirányra merőleges eltorlaszolják a folyó szabad folyását. A kisebb gátak régebben főleg rőzséből készültek, manapság már szinte kizárólag a teljesen környezetidegen beton- vagy fémgátakat építik a folyókba. A keresztgátak épülhetnek hajócsúszdával, erőművel, zsilippel, alulfolyóval, ezek tetszőleges párosításával. Ezek veszélyeiről a magyarázatuknál beszélünk, itt most csak a gátakról beszéljünk.

A gátak igazán 2 dolog miatt lehetnek veszélyesek. Egyszer nem tudhatjuk biztosan, hogy mi lesz a vízben akkor, ha úgy döntünk, hogy leevezünk a gáton. A gát alatt lehetnek elakadt fák, a gát amortizációja miatt a töredezett betonból kilógó vasbeton szálak, nagyobb méretű kövek (a víz alatt akár szifonként is).

Kicsit nagyobb víznél ezek a fák már nem látszódnak ki a vízből a szlovén Savinja folyón

Kicsit nagyobb víznél ezek a fák már nem látszódnak ki a vízből a szlovén Savinja folyón

Másfelől a gát alatt olyan vízhenger is lehet, amiből nem lehet szabadulni.

Az osztrák Hinterwildalpenbach patakon örülünk is a sok-sok apró kis gátnak

Az osztrák Hinterwildalpenbach patakon örülünk is a sok-sok apró kis gátnak

Gondoltad volna, hogy ekkora szintkülönbségnél lévő henger megfog egy kajakot?

Ugyanaz a patak. A kajak negyed órája benne pörög. Gondoltad volna, hogy ekkora szintkülönbségnél lévő henger megfog egy kajakot?

Néha a folyón evezve csak a horizont megtöréséből vagy a zúgásból lehet arra következtetni, hogy egy gát következik. Kezdők esnek bele abba a hibába, hogy azt gondolják, hogy a gát magassága egyenes arányos a nehézségével. Néhány deciméteres gát alatt is lehet életveszélyes vízhenger, és többméteres gát is lehet olyan, aminek a hajózása maximum egy kis úszással veszélyeztet csak.

Ha nem látjuk a gátat, akkor is nézzük meg, ha már eveztük, és gondoljunk arra is, hogy 10-20 cm-es vízszintkülönbség egy könnyed kis vízlépcsőből evezhetetlen helyet készíthet.

Hozzám hasonló mindengátonlekelleveznem típusú emberkéknek nehéz, de meg kell tanulni nemet mondani a gátnak, ha túl veszélyesnek ítéljük meg.

Egy esetleges úszás utáni megfázás még belefér egy januári evezésnél ha ott a gát

Egy esetleges úszás utáni megfázás még belefér egy januári evezésnél ha ott a gát

Ne felejtsük el, ahogy a nagy vadvízi guru, Olli Grau mondja: A gát nem vadvíz.

Párhuzammű

A párhuzamművek a parttal párhuzamos építmények, amiknek az a feladata, hogy a folyót hosszabb távolságon távol tartsák a parttól, ellentétben a sarkantyúkkal, amik kis szakaszon terelik a vizet. Úgy is fel lehet fogni, hogy a sarkantyú töltése a parttal párhuzamosan folytatódik.

Túlságosan ne közelítsük meg ezeket a párhuzamműveket, mert a töltésből kiálló vagy elakadt tárgyakban megsérülhet a hajó, felboríthat minket, illetve a párhuzammű közelében az erősödő víznyomás nekipréselhet a műtárgynak.

Sarkantyú

A sarkantyúkat a folyón főleg kanyarokban építik fel. A sarkantyú a kanyarral bizonyos szöget (45-90 fok) bezáró főleg kövekből épített műtárgy, ami a folyóba lóg bele, így a megfelelő irányba tereli a folyót megakadályozva azt, hogy a folyó romboló és építő munkájával alakíthassa medrét. Főleg éles kanyarban esetenként egymás után több sarkantyú is lehet.

A sarkantyúk mögött erős limány, nagy vízhozamú, nagy sodrású folyóknál a sarkantyú mellett elhaladva hullámnyelvre, esetleg örvényre kell számítani. Emiatt érdemes kissé beljebb elhaladni a sarkantyú mellett.

Árvíz esetén a sarkantyú gátként viselkedhet, alatt életveszélyes vízhenger lehet.

Szemét

A bunkó, paraszt, köcsög faszkalapok beledobálják a folyóba a szemetet. A víznél nehezebb tárgyak lesüllyednek a meder aljára, a víznél könnyebb szemetet a folyó elviszi magával.

Csúnya látvány

Szomorú látvány.

A nehéz tárgyak kisebb vízmélység esetén megsérthetik hajók alját, borulás esetén az úszónak is sérülést okozhatnak. Erre főleg települések mellett, hidak környékén kell számítanunk.

A víznél könnyebb szemét elakadás esetén a víz nyomásától összetorlódhat, veszélyes helyzetet okozva a túrázónak.

Különösen veszélyes lehet a vízben a láthatatlan szemét, a méreg. A vízben a szemét nemcsak a nagyon szomorú látvány, nemcsak veszélyes, hanem mérgező, megbetegítő lehet az evezős és a folyó számára is.

Terelőgát

A terelőgát meghosszabbított és megerősített sarkantyú, ami még a folyó középvonalán is túlnyúlhat.

Úszómű

Az úszó létesítmények olyan műtárgyak a vízen, amik a víz felszínén úsznak a parthoz vagy a mederhez rögzítve vannak. Ilyenek lehetnek: vízimalom, stég, bóják, lehorgonyzott vagy kikötött hajók.

Működő vízimalom a szlovén Murán

Működő vízimalom a szlovén Murán

A parthoz kötéllel rögzített műtárgyak és a part közötti drótkötél és a műtárgy is mozoghat. Emiatt ezeket kívülről kerüljük el! A part melletti úszóművek kerülésénél figyeljünk arra, hogy lefelé időben kezdjük el a kikerülést, felfelé pedig ha túl korán visszamegyünk a part mellé, alásodorhat a sodrás.

A mederben lehorgonyzott hajókat is kerüljük nagy ívben, mert ha nem jelölik bójákkal a rögzítés helyét, akkor a drótköteleket nem biztos, hogy észrevesszük. Amennyiben jelezve van az elhaladás helye és iránya, akkor azt be kell tartani!

Alagutak

Előfordulhat az is, hogy a mesterséges folyómunkálatok után a folyót a vízszint alatt, sokszor láthatatlan csatornákon, csöveken keresztül vezetik át. Ezekbe az alagutakba, csövekbe beszorulva nincs sok esély a túlélésre.

Nyugi, ez veszélytelen volt. Minimális sodrás, elég hely.

Hordalékterelők

Hordalékterelőkkel gátak előtt találkozunk. Amennyiben az erőműhöz külön csatornába terelik a vizet, akkor a hordalékterelővel a folyó által vitt szemetet, fahordalékot a régi ág felé lévő gát felé terelik, ahol a gát felett átbukva a hordalék folytathatja útját a folyón.

Normálisabb esetben az így összegyűlt szemetet kiszedik a folyóból.

Veszélyességét már láttuk a szemét címszó alatt.

Oszlopok

Az oszlopokat gyorsabb folyású folyókon a vízfelszínen lévő bajuszról észre lehet venni, lassabb folyóknál, vagy vízfelszín alatt mélyebben lévő oszlopoknál sokszor láthatatlanok.

Ilyen oszlopok maradhatnak a vízben régebbi hidak, mólok, kikötőt maradványaként.

Régi hídlábmaradványok az új híd mellett

Régi hídlábmaradványok az új híd alatt

A part mellé gyakran ütnek le egymás mellé sűrűn oszlopokat megakadályozva, hogy a folyó a medrét odébb helyezhesse. Ahogy rohadnak ki az oszlopok, és a folyónak sikerült odébb mennie, egy idő múlva ezek az oszlopok a folyó közepén is lehetnek.

Nekiütközve hajónk sérülhet, de borulást is okozhat.

Vízleeresztők

A vízleeresztők lényege az, hogy a megfelelő szabályozásával állítani lehet azt, hogy mennyi víz folyhat át a gáton. A víz folyhat alatta és felette. Mindkettő veszélyes lehet, de az alsó folyásúnál, kevés az esély a túlélésre besodródás és beakadás esetén.

Ez veszélytelen

Ez veszélytelen

 Zsilipek

Zsilipekkel nagyobb folyókon találkozhatunk, amikor a duzzasztás mellett fontos a hajók áthaladása is.

Minden esetben tájékozódni kell a zsilipelés lehetőségeiről, esetleges költségeiről, szabályairól.

Amennyiben nagyobb hajókkal együtt történik a zsilipelésünk, akkor a nagy hajók hajócsavarjaitól tartsuk magunkat távol.

A mesterséges akadályoknál minden evezősnek tisztában kell lennie a rá leselkedő veszélyekkel.

Legyünk óvatosak!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..