Miki Soca túrája

Kecskés Miklós, Miki túrabeszámolója a 2009.09.12-13-as Soca túráról.

Milyen is a vadvíz? (Két nap a Socá-n) Nagy izgalommal, várakozással telve péntek este, munka után, koncentrálok, mit is hagyok otthon. Mi is kellhet még? Sorti, csizma, polárpulcsi, kés, kaja, sátor, hálózsák…. Mindegy, csak induljunk már. Nehéz az indulás Patcáról. Egy cimbora által kibérelt Riviera visszaszállítását is bevállalta Csárli. 22:15-körül Nagykanizsán, onnan irány Rigyác, kenu lepakol, kajak felpakol, csomag átpakol, has megpakol (Köszönjük Detti a finom sajtos, sokmagvas minikifliket!), és kb. 23:00-kor indul a csapat: Ati, Csárli, Maffei, én.

KÁVÉÉÉÉT!

KÁVÉÉÉÉT!

Egy pihivel 5 óra alatt kint is voltunk. Szlovén autópálya, majd a Júlia Alpokban Olaszország, majd ismét Szlovénia. Ati konstatálta, hogy így rövidebb, mint Ausztria felé. Kajak kamp Toni, Bovec: Sátorállítás, vackolás, vacakolás, zipzár föl s le, de pszt! A menők az asztalon a szabadban alszanak.

Első nap: Reggel csodás látvány fogadott minket. Hegyek, hegyek mindenütt és a toalettben fotocellás papíradagoló! Welcome in Europe!

A bázis.

A bázis.

Ügyesen megtaláltuk a legkövesebb placcot a kempingben. Nyolckor kelés, kávé, reggeli. Találós kérdés: Ki szokott dugó nélkül evezni? Valami mégiscsak otthon maradt. Gyors dugógyártást és hosszas tökölődést követve már a parton is voltunk. Beszálló a kempingnél.

Miki és Csárli evezés előtt.

Miki és Csárli evezés előtt.

Még szárazon, a szárazon. Csárli eltakarja a sziklát, amelyre percek múlva fennakad majd a trekk. Pedig annyit szuggeráltuk előtte.

Csárli koma még mindig kóma, nem csoda, miután hősiesen egyedül vezette le az ide vezető utat. Maffei kicsinyli az evezője tollát. (ezzel kapcsolatban folytatás a 2. nap elején)

Miután Ati megmondta, melyik irányból kerüljük az első utunkba kerülő sziklát, szépen fenn is akadtunk, de rückwarts-be tettük és máris továbblendültünk, utána gyorsan kiállás! Basszus, másfél percet voltunk vízen, de máris izomlázam van. Tanulság: nem elég a hevenyészett bemelegítés. Vízre szállást követően az első kanyarban a sárga tengeralattjáró kapitánya üdvözölte felszín alatt élő barátait. A víz 10°C körül, de nem nagyon használt neki, még mindig félálomban csorgott tovább.

Elöl ül a masiniszta, hátul meg valami folyik a nyakamba.

Elöl ül a masiniszta, hátul meg valami folyik a nyakamba.

Húzd!

Húzd!

Húzd, ne simogasd, itt nem elég az, ahogy a Rábán szoktál evezni! Az a baj, hogy nincs benne erő!

Ez a nap a technikázásról szól. Evezz! Húzz! Kiáll! Tovább! Evezz! Húzz! Kiáll! Tovább! Robog a trekk, ki tudja hol áll meg? Nos, igen, általában két hajóhossznyival lejjebb, mint a szikla mögötti limány, amit megcéloztunk. S így, s így s így… Pihi a Tisza szakaszon. Van egy kis időnk, hogy összeszokjunk.

Az Isonzó völgye még mindig gyönyörű

Az Isonzó völgye még mindig gyönyörű

Az Isonzó völgye még mindig gyönyörű, a víz tiszta és finom. Feledteti az izomfájdalmat, és a térdelés okozta lábgörcsöt.

Sprenica 1 – Trnovo 1: Chicken line pípíííí, megy a lemming Ati után. Evezz! Húzz! Kiáll! Tovább! Evezz! Húzz! Kiáll! Tovább! Upsz! Csárli megnézi, minden rendben van-e odalenn. Épp csípőlendítés közben valami trekk visszapöccinti a víz alá. Bocs! Jövünk!

Ki volt az?

Ki volt az?

Az jó, ha valaki tudja, hogy minden (censored word) kő mögött tudja, mi van. De az mekkora király, aki az összes halat ismeri! 🙂

Ati! Kiállhatnék egy cigire? NEM!

Ati! Kiállhatnék egy cigire? NEM!

Van erre mindenféle izgalmas szakasz: patkó, meg x-es festékes szikla, tábla, meg tó. Ígérem legközelebb, már tudni fogom a sorrendet (is). Aztán megint nem engedjük eszkimózni Csárlit. Durva hiba: szikla és trekk között kajak fejjel lefele. Egy pillanat alatt tovalendültünk, de akkor is csúnya volt. A nagy Vidra a tőle megszokott határtalan türelemmel és megértéssel okítja a kék hajó legénységét.

Gyakoroltat és ment: Ide állj ki Csárli!

Gyakoroltat és ment: Ide állj ki Csárli!

Megérkeztünk a tanpályához: Trekk kiszáll. Hú, de jó nap volt! Sajnos kénytelen voltam várakozás közben inni egy hideg sört, meg eltüzelni egy jó szivart. A kajakoknak Sprenica 1 – Trnovo 1 még egyszer, kiegészülve Lacival. Új szállóige: Gyere Csárli, még beférsz!

Jövök!

Jövök!

Csak lazán!

Csak lazán!

Második nap: Srpencia 1 – Trnovo 1 kétszer. Első körben Ati, Béci, Csárli, Ági, Laci és jómagam. Ki lehet a kakukktojás? Szóval Maffei reggel lecserélte kisebbre a lekicsinylett evezőt. (Vajon ki szívott emiatt?) Majd a nevét (És emiatt?): Reggel a kocsiban robogunk a beszállóhoz, (de nem is, mert előbb cigit veszünk Maffeinek, le is késtük a megbeszélt indulást, na mindegy) szóval valami normális becenév kéne neki. Ati: A Laci már foglalt, válassz mást! Ági! Hangzik a válasz kellő átgondolás nélkül…..

Kajakosok játszadoznak:

miki_soca_20 miki_soca_18

Kiállás jobbra! Csárli hol vagy?

Jól vagy apuci?

Jól vagy apuci?

Itt fáj a bordám, de kibírom.

Itt fáj a bordám, de kibírom.

Vadvízi bújócska. Szerintetek észrevettek minket?

Vadvízi bújócska. Szerintetek észrevettek minket?

Gyerekek, egy kicsit sok itt a víz!

Gyerekek, egy kicsit sok itt a víz!

Hol lehet a dugó? Majd leeresztek egy kicsit.

Hol lehet a dugó? Majd leeresztek egy kicsit.

Én sem találom.

Én sem találom.

Tanár bácsi, szeretnék valamit kérdezni! Egy rövid cigisz... NEM!

Tanár bácsi, szeretnék valamit kérdezni! Egy rövid cigisz… NEM!

A hidrospeed-eseket nézve jött az (s)extrém sport ötlet: ugyanez guminővel.

A hidrospeed-eseket nézve jött az (s)extrém sport ötlet: ugyanez guminővel.

Második kör: Ismét csak négyesben. Úszás nélkül!

Ezt csak azért tettem be, hogy Atiról is legyen kép.

Ezt csak azért tettem be, hogy Atiról is legyen kép.

Akkor mehetünk? (Evezőtartást nem megcimmogni! Két perce ülök vadvízi kajakban! De pszt! Nehogy a gazdája észrevegye!)

Akkor mehetünk? (Evezőtartást nem megcimmogni! Két perce ülök vadvízi kajakban! De pszt! Nehogy a gazdája észrevegye!)

Épségben a WWII-es zúgó végén.

Épségben a WWII-es zúgó végén.

Ki vitte el a hajómat? Gyerünk utána!

Ki vitte el a hajómat? Gyerünk utána!

Hohóóóó!

Hohóóóó!

Gyors visszarendeződés. Most már mindenki nagyon belejött. Nem csipognak már a csirkék. Ati Csárlival gyakorlatozik, mi meg mehetünk, amerre látunk. Persze nagyjából együtt maradva. Jó kis csapat! Szinte ott állunk ki, ahol akarunk, a kisebb sziklák mögött is. Nem gondoltam volna az első nap végén.

Ő itt Csárli! Mutatja a mester.

Ő itt Csárli! Mutatja a mester.

No persze azért akad baki is.

No persze azért akad baki is.

No persze azért akad baki is.

No persze azért akad baki is.

A tó után mind a háromszor fennakadtunk egy sziklán. Legutoljára hátramenetben jöttünk le.

A nap végén, hogy a fürdés ne maradjon el, egy kis bohóckodás:

Ati: Turisták.....

Ati: Turisták…..

Ati: Turisták.....

Ati: Turisták…..

Nagyszerű volt ez a hétvége. Csak a nap egy kicsit túl erősen sütött. Legalábbis Ági szerint.

Tudjátok miért?

miki_soca_02

A jó társaság, gyönyörű táj, nedves víz, szuper idő.

“Tehát a kísérlet sikerült és így most kiderült: érdemes!… És nehogy elfelejtsd: mi ketten bebizonyítottuk most itt, hogy igenis érdemes.” -in memoriam Cseh Tamás

Mi kellhet még? Még! Még! Még!

Miki

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.