Krka túra – Évzáró kajakozás vadmagyar módra (2009.12.13., Szlovénia, WW I-IV, Podbocje 115 cm)
Több túrabeszámolóval adósak vagyunk, ez az évzáró vadkajak (volt kenus évzáró is természetesen) túra is már egy hónapja történt lassan, azóta már az új évet köszöntő kajakozásunk is lezajlott. Egy napra messzire menni nem lehet, a közeli vizek meg a téli időszak miatt mind nagyon kopogósnak mutatkoztak. Kizárásos alapon jutottunk el a szlovéniai Krka folyóra. Ebben szerencsénkre jó közepes víz volt, így Csárli és Miki barátommal nagyon jókat ugráltunk a Krka vízesésein, letörésein.
Szokásos hajnali indulás, kávé az első kúton:
Amíg Csárli meghozta a kávét én a Mikivel kicsit portréztam: 
Meg a másodikon:
A kép jobb oldalán Laci bácsi (apósom), aki az utolsó pillanatban ugrott be sofőrnek. Köszönjük!
Vasárnap lévén nem akartuk a misére indulókat meztelen hátsóink látványával sokkolni, ezért elmentünk a forráshoz, ott reggeliztünk, átöltöztünk, majd visszamentünk a faluba a hídhoz, ez lett a túra beszállója:
A forrás és a falu közötti rövidek szakasz inkább csak amiatt érdekes, hogy közvetlenül a forrástól el lehet indulni egy folyón, nem pedig az evezés élménye miatt. Ezen a szakaszon 2 gát is van, de egyik sem ugorható még normál vízállásnál sem, mert túl kicsi a víz a gát alatt. Időnk is kevés volt, ezért most kihagytuk ezt a kis részt. Különben ha valaki a vadvízi élmények miatt megy, akkor a Krka falu utáni második gáttól érdemes indulni, ez előtt vannak a síkvizes részek, a szinte már creek-es szakasz pedig a hosszú hajócsúszda után kezdődik, itt a letörések nagyon sűrűn követik egymást. Jó lenne egy kis fejlesztés a folyókalauznak, például a Krka is elég hiányos.
A Krka falu hídjánál könnyen el lehet indulni, itt van egy büfé is, egy kávé vagy üdítő félig már a kajakban ülve is elfogyasztható. Innen indulnak különben a Krka folyón lévő kereskedelmi túrák is, aminek én csak eddig Interneten láttam nyomát, a folyón soha nincs tömeg, magunkon kívüli kajakossal én személy szerint soha nem találkoztam. A folyó könnyed WW I, a letörések max WW IV- ugrások, nagy víznél viszont veszélyes a folyó, mert az elfolyó víz hiánya miatt a letörések alatti hengerek fogósak lehetnek. Gyakorló terepnek jó, mert biztonságosan lehet itt tanulgatni a vízesések ugrását, nem büntet olyan úszással, mint például a Hinterwildalpenbach a Salza mentén. 
Krka falu utáni első hely:
Az első vízesés morajlása már egy kanyarral feljebb is hallható volt. Mikihez fordulva kérdezem:
– Hallod ezt a hangot Miki?
– Igen, bizonyára valahol munkagépek dolgoznak. 🙂
Az első magasabb gát egy helyen biztonságosan ugorható, máshol kőre esik az kajakos:
Miki első vízesés ugrása és első úszása.
Képek az evezésről:
Van a folyón egy nagyon magas gát. Ezen a gáton középen van egy kis mélyedés, amin a kajakosok nagyon jól le tudnak csúszni:
A legmagasabb függőleges ugrás. Nagyon jó volt, többször is lejöttünk:
Ezen a képen ott van egy 250 literes hajó ugrás után:
Innen egyre jobb a folyó, rengeteg kisebb-nagyobb letörés várt ránk:
Az egyik kedvencem lentről:
Ugyanez még fentről:
Mit tehetnék, túl messze van… 🙂
Ezután az általam javasolt vonalat Csárli oldalazva végigbukfencezte:
Csúnya volt, szerencsére nem lett komoly sérülés. Én és a Miki másik vonalat választottunk itt 🙂
Aztán következett az átszakadt gát, az előtte lévő hengerrel. Ugye Miki ? 
Majd a kedvenc hengerem a folyón: 
Imádom ahogy hanyatt vágja a playboat-omat.
A végére még a legnehezebb az egész folyón (WW IV-):
Innen könnyed WW II-es zúgó pár szörfhullámmal, majd a hídnál kiszálltunk, arra nem maradt már idő, hogy a Zuzemberk előtti izgalmas szakaszon is leevezzünk. 
A folyó nagyon jó, azoknak ajánlom, akik szeretik a szép tájat, az vízeséses-ugrálós folyókat, és nem riadnak vissza attól sem, ha néha síkvizes részeken is evezni kell.
Mikinek és Csárlinak köszönöm a társaságot, jó túra volt, méltó befejezése a 2009-es közös vadvízi kalandjainknak.
Miki, Csárli, Vidra Ati
