Menjünk a jégre! Amit a jégről tudni kell, mentés a jégen.

Az elmúlt hetek hideg napjainak köszönhetően vastag jég hízott tavainkon. A hétvégére ez biztonságos sportolási lehetőséget biztosít azoknak, aki jégre merészkednek. Foglaljuk össze, hogy mik azok a legfontosabb tudnivalók, amivel a korcsolyázóknak, fakutyázóknak és mindenkinek tudnia kell, aki jégre lép! A cikk elején megnézzük az erre vonatkozó törvényt, majd megbeszéljük a mentéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

menjunk_a_jegre

Ez így nem biztonságos. Látható, hogy ez olvadó jég.

1. A 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet

A jégen tartózkodásunk szabályait a a 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet szabályozza. A rendelet a következőket mondja ki:

5. §
(1) A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.
(2) A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.
(3) Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:
a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;
b) járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;
c) kikötők és veszteglőhelyek területén;
d) folyóvizeken.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek és tilalmak nem vonatkoznak a folyókon kialakult jégtorlaszok megbontását – jégkár megelőzése vagy elhárítása céljából – végző szakszemélyzet tevékenységére.
6. §
(1) Aki jégen jégkitermelést folytat, vagy a halak oxigén ellátását biztosító, 1 négyzetméternél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 centiméter széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. A kihelyező a jégmentessé vált területet jelző eszközöket köteles eltávolítani a figyelmeztető jelzés elhelyezésére okot adó körülmény megszűnésekor.
(2) Aki a jégen 1 négyzetméternél kisebb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet legalább 50 méterről jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sáskéve, száraz ágak) is fel lehet használni.
(3) Jégkitermelés vagy más jégen történő munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni és mentő eszközöket biztosítani.

2. Hízó és olvadó jég

Az időjárástól függően a a jég hízik vagy olvad.

A hízásban lévő jég helyi beszakadással törik. Ez azt jelenti, hogy a beszakadás helyén egy lyuk lesz, amelybe belecsúszhatunk.

Az olvadás alatt lévő jég táblásan törik.

A két törés közül az olvadás alatt lévő jég sokkal veszélyesebb, mert a táblásan törő, megbillenő jégtábla alá csúszhatunk, ami azonnal összezárulhat a bajbajutott felett. A jégtábla nagy súlya miatt a menekülés ilyenkor szinte lehetetlen.

3. Jégvastagság és teherbírás

Az alábbi jégvastagságok megmutatják, hogy hízásban lévő jég esetén mekkora a jég teherbírása:

  • 4 cm: egy ember
  • 8 cm: embercsoport
  • 12 cm: biztonságos sportolási lehetőség (korcsolya, fakutya, jégvitorlás)
  • 16 cm: személygépkocsi

A biztonságos jégvastagságról és körülményekről tájékozódjunk a médiából vagy az Internetről! Internetes tájékozódás esetén figyeljünk az adatok frissességére!

4. Önmentés jégen történő beszakadás esetén

Ha halljuk, hogy reped a jég, akkor kezünket és lábunkat széttárva feküdjünk hasra, majd így nagyobb felületen haladjunk a biztonságosabb területek felé!

Beszakadás esetén ne merüljünk a víz alá, mert a léktől eltávolodva nagyon nehéz visszatalálni a lékhez. Ez különösen igaz mozgásban lévő vizekre! Eltávolodás esetén a levegőt kifújva kb. 5 méterig a kifújt légbuborékok a jég alá kerülve megmutatják az utat a lékhez. Ennél nagyobb távolság esetén a kifújt légbuborékok már nem segítenek.

Igyekezzünk minél kevesebbet mozogni!

A lábunkat hátul a lék szélének támasztva igyekezzünk úgy kimászni, hogy minél nagyobb felületen érintkezzünk a jéggel.

Ha a jég beszakad, akkor könyökünkkel magunk előtt folyamatosan törve a jeget, igyekezzünk a part felé.

Látható, hogy kisebb vízben az önmentés is sokkal egyszerűbb, és a beszakadás sem annyira veszélyes, ezért korcsolyázzunk a parttal párhuzamosan!

5. Társmentés jégen történő beszakadás esetén

Társ beszakadása esetén kötéllel, nagy felületű tárggyal nyújthatunk segítséget. Minden olyan tárgy alkalmas lehet mentőeszköznek, aminek nagy a felülete vagy nagy távolságra tudom eljuttatni a bajbajutotthoz. Például felfordított asztal, pad, létra, reklámtábla, több összekötözött ruhadarab, hosszú faág, stb. egyaránt alkalmas mentőeszköznek.

Próbáljuk meg a tárgyat a beszakadt társunk felé nyújtani, majd kihúzni miután belekapaszkodott.

Ha másként nem tudjuk megoldani a mentést, és mindenképpen közel kell mennünk hozzá, akkor hason (vagy háton) csúszva, kezünket és lábunkat szétnyitva közelítsünk a bajbajutott felé. A közelében forduljunk meg, lábunkat nyújtsuk felé, hogy ha esetleg mi is beszakadunk, akkor csak a lábunk kerüljön a vízbe, felsőtestünk kint maradjon, illetve a fejünk ne kerüljön víz alá.

Ha nem tudjuk megoldani a mentést, hívjunk szakszerű segítséget (tűzoltó, vízimentő)!

Kikerülve a partra, a következők a teendők:

  • 1-2 perces jeges vízben tartózkodás után mentőt kell hívni.
  • Vizes ruhát vegyük le, törölközzünk meg, majd vegyünk fel meleg, száraz ruhát.
  • Szélvédett, meleg helyre menjünk!
  • Igyunk meleg (de nem forró!!!) italt! Az ital koffeint, alkoholt (!) ne tartalmazzon!
  • Meleg ülőfürdő esetén a melegítés folyamatos legyen, forró vízbe nem szabad egyből beleülni.

Hypothermia (kóros lehűlés) esetén a hypothermia ellátásának megfelelően lássuk el a bajbajutottat. (“A Hypothermia, a kóros kihűlés” című cikkhez kattints ide!) Hívjunk mentőt, súlyosabb esetben szükség szerint az alapszintű újraélesztés szerint kezdjük el a bajbajutott ellátását.

Az alábbi írásom a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata vízimentő tanfolyamán jégről tanultakra épül.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .