A gyerekek már többször mondták, hogy nagyon szívesen részt vennének spartan race versenyen, de az valahogy mindig olyan időpontban volt, hogy nem tudtunk elmenni. Egészen eddig a hétvégéig. Kaposváron az egyetem és a Magyar Honvédség közös rendezésű versenye lett a kiválasztott. Igaz, ezt Cross Run-nak hívták, de futás, akadály, víz, sár volt itt is bőven. Első rendezésű volt a verseny, de ez sem a helyszínen, sem a lebonyolításon nem látszott. Jó volt a hangulat, voltak kísérő programok, minden a tervezett időben, fennakadás nélkül, és – egy ilyen típusú eseménynél nem utolsó dolog- balesetmentesen zajlott.
Mivel a buli haverokkal az igazi, gyorsan rábeszélték Bálintot és Olivért (ő sérülés miatt sajnos nem indult) is az őrültségre, így lett ez a szombat egy versenyzős, szurkolós, kirándulós szép őszi nap.
Barni és Bálint a felnőttekkel rajtolt 9:30-kor, és 15 akadályt kellett leküzdeniük a 4 km-es pályán. Úgy álltak oda a rajthoz, hogy nem hagyják el egymást. A pálya első része kb 1,5 km nem volt látható onnét ahol álltunk, de a pálya többi része jól belátható volt, így végig tudtunk nekik szurkolni, és Ati – igaz akadályok nélkül- gyorsabban futott a pálya mellett, mint a versenyzők, hogy fotózza őket.
Soma rajtja 11:15-kor volt, ő csak azért volt szomorú, hogy az ő korosztályának még nem voltak vizes akadályok, így ő sár nélkül megúszta a versenyt.
A fiúk nagyon ügyesek voltak, Soma óriási versenyben lett 2, Barni és Bálint pedig közösen lépték át a célvonalat, de mivel nem adtak megosztott második helyet így ebben a kategóriában az ezüst és a bronzérem került a nyakukba.
Az eredményhirdetés előtt még volt időnk, így tettünk kellemes sétát a közeli Deseda tó partján.
Vasárnap Ati elment vadvízi kajakozni a barátaival, én pedig Somival kirándultam egyet a rigyáci erdőben.
