Csárli túrabeszámolója, Sava Bohinjka 2009.03.21. és Krka 2009.03.22.
Hát akkor ismét nekifogok!
Üdv a nyájas olvasónak, meg a nyájatlanoknak is! Ma vidámra próbálom venni!
Szombat hajnal előtt háromkor kelés, fél négykor indulás Patcáról Rigyác felé. HAVAZIK, NEM KICSIT, NAGYON! Kanizsa körül még jobban. Kamionbaleset, vidám várakozás Krisztiánnal. Óramű pontossággal indul kis foghíjas csapatunk (Mecsó sajnos nem tudott eljönni, de azért gondolom sokat csuklott) a becsehelyi benzinkút felé, nagy tervekkel: KÁVÉT!
Ma nem rabolták ki a kutat, az álmos, szűkszavú kutastól nem tudjuk meg, hogy lándzsa, pajszer vagy szamurájkard. Aztán hajrá. A Nap kel, szépen, ahogy kell!
Ébredezünk, eszmecserénk témája, a kecskék szexuális élete.
Pl.:
3 öreg sétál az utcasoron. Meglátnak egy kecskét, aminek a feje beszorult a kerítés lécei közé.
Szól az egyik, megpödörve bajuszát jobbról: -EJ, HA A JULCSA VÓNA!
Mire a másik pödri balról: -EJ, HA A MARCSA VÓNA!
A harmadik végigsimít a szakállán: -EJ, HA SÖTÉT VÓNA!
És még sok ily magvas gondolat, Bohinjig.
Ahol a víz nem sok a folyóban, de kevés. Még vadmagyaroknak is, hát képzelhetitek!
Sebaj, hegyet mászunk!
BELÉPÉS CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE!
Tehát belépünk, felsétálunk a vízeséshez, ami ÖTVENEGYÉSFÉLMÉTER magas, de víz nincs benne, csupán a hegyből jön kb TIZENKÉTMÉTERHUSZONÖTCENTI magasból valamennyi.
Nem akárkik jártak itt előttünk, USNAVYSEALS, józsilovemari, UCK- KOSOVO, eminem, és a többiek, akik kezük nyomát itt hagyták.
A vidék gyönyörű, lélegzetelállító.
Virágzik a kankalin (primula vulgaris), a pirosló hunyor (helleborus purpurascens), a májvirág (hepatica nobilis), a hanga(calluna vulgaris) stb.
Nézzük a tájat, míg Ati a telekinézist gyakorolja, tudvalevő, hogy parafenomén (elméjének erejével sörösüveget emelget ki a kukából).
Na VIZET!
Fentről, jó messziről nézve nem gond.
ÉS INNENTŐL SEGÍTSÉGÜL HÍVOM A kajaktour.de INTERNETES FORDÍTÁSÁT.
A választott szakasz a honvédelmi soteska-kl bridge bohinjska bela kb 4- 4,5 km-es szakasza.
“A bejárat e szép Whitewater stretch található alatt Weir a Soteska. Közvetlenül azt követően megkezdődik az első Whitewater utazás is élvezhessék a táj az előtérben: Néha egy kis szakasz, néha egy kis túlfeszültség, néha egy moha szikla. Minden gyönyörű festői környezet és a kristálytiszta víz zöld.” Hát ehhez nem kell kommentár! Ám:
“De hamarosan a folyó darabok között kábítására vegyes mélyen.
Az persze, de aztán gyorsan el a nehézségeket, csodálatos WWIII “
Lazán indult az evezés, finom kis zúgók, bemelegítésképpen.
Ám az első komolyabb mindjárt kimutatta a foga fehérjét, nem is szólva a víz fehérjéről. Ati javaslatára ezt jól megfigyeltem a partról, és kint is maradtam, míg ő mindkét hajóval lement.
Aztán nekibátorodtunk a szintén nekibátorodó víznek. A folyó egyre tömbösebb lett, a fenséges tájból nem sokra emlékszem. Ati jól mulatott, és meg lehetett magával elégedve, mert régi vágya volt rémülten koncentráló arcú, behúzott nyakú kajakost fényképezni.
Mire én is kezdtem volna magammal elégett lenni, egy izgalmas és hosszabb zúgó közepén magasodott egy méretes, szépen körben alámosott szikla, tetején kereszttel, ami vélhetően nem véletlen került oda.
Alapos szakértés után remek fényképeket készítettem Atiról, aki másodszorra már erősen meggondolta, hogy nekimegy e még egyszer, és nekiment.
E helyről így ír a kajaktour.de:“még a távolból, a nagy kereszt a tetején a szikla felismerhető. Attól függően, hogy a víz, a feltárási jogot, vagy csak bal rock lehetséges. Mivel a szabály, hogy a hivatal repülőgép.” Hát most lehet, hogy balról repülőgéppel meg lehetett volna kerülni, de kajakkal jobbról is elég húzósnak tűnt. További számomra is teljesíthető zúgók, tarkítva egy laza úszással.
Majd igazán izgalmas, hosszú, változatos, szlalomozós zúgó, SIKERÉLMÉNY !!!
Aztán egy olyan, amit el sem hittem, hogy ilyen előfordulhat, de lementem rajta.
“az áramlás egy kis, míg a folyó közepén” A jobb oldalon hatalmas sziklákból összehányt szobányi üst, mintegy 5-6 m mély, brutális látvány.
Nemsokkal ezután kiszálló, Krisztián vár minket a parton.
Vele a túra során csak egyszer találkoztunk, mikor is behatolt egy szögesdróttal, kerítéssel, repeszdarabokkal, kilőtt géppisztolyhüvelyekkel védett katonai hídra.
Szerencsére aknákkal nem találkozott, miközben megmászta a hegyet-völgyet.
Megéheztünk:
Irány Bled, séta a tó körül, romantika, béka tátott szájjal, hattyúk (cygnus olor), kacsák (anas platyrchynchos) szárcsák(fulica atra), giccsesen tökéletes táj, míg Krisztián(homo sapiens urinalis) a bokrok közül turistákat fényképezett, Atit megtámadta egy erdei pinty (fringilla coelebs):
De minden jó, ha a vége jó, kerestünk egy csinos benzinkutat Ljubjana alatt, hogy megaludjunk a vidrabuszban, s másnap időben indulhassunk a Krkára.
Hálóhelyek:
Reggel jól elaludtunk, majd Ati újra megszületett, eztán árisztokrátius kávé, szivar:
Buszba be, irány a Krka.
Reggeli a forrásnál, s a falu hídjánál, vízre magyar. E folyóval kapcsolatos élményeimet bőven részleteztem vagy két hete, így most csak annyit, hogy frankó, ha a spritzdeck nem ugrik le minden vízbe éréskor, vadvízi hajóval valami egészen más élmény mint túrahajóval, és ha egy érthetetlen baklövésből adódóan el nem úszom, a májam hatalmasra hízna, hogy mindenhol lementem emelés, és különösebb bénázás nélkül. Egyszóval TOTÁL SIKER, annak ellenére is, hogy a végére méltán megkaptam, hogy amit ekkorra műveltem, az nem nevezhető kajakozásnak.
Válogatott képek a Krká-s evezésünkről:
Útközben is többször de főleg a végén: SZERVUSZ KRISZTIÁN!
Gépjárműre, irány Rigyác, Detti, csokissüti, pizza. Aztán haza, nagyszerű túra volt, köszi Ati, köszi Krisztián!
Csárli
Sava Bohinjka 2009.03.21. (Szlovénia, WW III-IV, Save Radovlica 69 cm)
Krka 2009.03.22. (Szlovénia, WW I-IV, Podbocje 82 cm)
